Miért pont a töklámpás?

A Halloween eljöttével a házak kapuit, ajtajait ellepik a szebbnél szebb töklámpások. Manapság, ha a töklámpásról kérdezzük az utca emberét egyértelműen magabiztos válaszokat kapunk: A tökfaragást az amerikaiaktól vettük át. Az igazság az, hogy a tökfaragás Magyarországon is régi hagyomány.

Az első erről szóló történet Salamon királyunk időjébe nyúlik vissza. A történet szerint Salamon trónviszályban állt unokatestvéreivel: Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. Salamon elismerte Lászlót, mint magyar királyt, de terveket szőtt a trón visszaszerzésére. Ezt megtudva a király a visegrádi vár tornyába zártatta a cselszövőt. Az őröknek azt a parancsot adta, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsák meg a tornyot, hogy akkor is szemmel tudják tartani Salamont. A különös „fáklya” nem csak a rab megfigyelésében segített, de a dunai hajósoknak is támpontot adott. Innen származik a mondás: „Fénylik, mint Salamon töke.” A jelenleg is meglévő Salamon-torony egykori királyunk emlékét őrzi.

Természetesen az amerikaiaknak is van legendájuk eme szokáshoz. E szerint élt egy Jack nevű, részeges, ír, aki szeretett tréfálkozni. Egyszer magát az ördögöt viccelte meg, végül pedig egyezséget kötött vele. Megígértette az ördöggel, hogy halála után lelke nem kerül a pokolra. Amikor Jack elhunyt, lelke valóban nem jutott a pokolra, de életvitelének köszönhetően a mennyország kapuján sem tudott bejutni. Jack lelke két világ között maradt, s éjszakánként még ma is a sötét utcákon kóborolva keresi helyét és a megnyugvást. Az ördög megsajnálta, s adott neki egy darab szenet, hogy világítani tudjon a sötétben. Jack a szenet egy hatalmas répába tette, s kezében a lámpással bolyong.

Mikor Írországban hatalmas éhínség pusztított, a lakosság nagy része Észak-Amerikába vándorolt. Ők vitték magukkal a kelta hagyományokat, többek között a Halloween ünnepéhez kapcsolódó szokásokat is. Mivel az új hazában rengeteg sütőtök termett, egy idő után répa helyett tökből kezdték készíteni a lámpásokat.